Az Úr Isten az ő lakó hajlékát
Az ő szentséges hegyén helyezi,
És a Siont ő inkább szereti,
Hogynem Jákóbnak akármely sátorát.
Azért ott énekelnek szép éneket,
Mond az Isten, és itt örvendeznek,
Mert én dicsőségére e helynek
Támasztok nagy-szép élő kútfejeket.