Odafent az életfánál, a kristályfolyó mellett

1. Odafent az életfánál,

a kristályfolyó mellett,

ott a zarándokok hona,

ott a csillagok felett.

Ottan, hol az üdvözültek

zengnek hálaéneket,

ott időzni olyan édes,

/: boldog állapot lehet. :/

2. Itt e földön idegenben járok,

mint egy jövevény,

otthonom ott fenn a mennyben

az Atyánál bírom én.

Ó, mint vágyik már a

lelkem fel, fel Jézusom elé,

hol a győzelmesek élnek

/: bűntől mentve örökké. :/

3. Ó, bár minden fáradt lélek,

akit annyi teher nyom,

arra venné vándorútját,

ahol ez a drága hon.

Aki Jézus szent vérével meg

van mosva, hitben él,

egykor terhét, fáradalmat

/: Égi üdvvel felcserél. :/

Home