A tenger hullámzó vizén
A tenger hullámzó vizén siklik a hithajóm.
Hány mérföld lehet még hátra, folyton számolgatom.
Mikor érek már a révbe, nagyon fogy az erőm.
Azt a napot úgy várom, hogy letegyem az evezőt.
Ó, addig, ó, addig én
hajómban imádkozom.
/: Jöhetnek viharok, ezerféle bajok,
hajózom a part felé. :/
Messze a távolban látom, közeleg már a part,
Áttörve vészen, hullámon, leküzdve sok vihart.
Oly sokszor megtörik bennem a szép hajós remény,
De egy hang szól a távolból: A parton ott várlak Én!
Ha felvirrad majd a hajnal, hithajóm révbe ér.
Az örök aranypartoknál hajóút véget ér.
Ott vár a parton Megváltóm és a fényes város.
A révészem, így szól nekem: pihenjél fáradt hajós.
Home